Iskolánk története


Iskolánk a Ferenczy János utca 1-3. szám alatt található. Az épületegyüttes az 1849-ben alapított Isteni Megváltó Leányai tanító és betegápoló rend tulajdonában volt. A kolostor mellett különböző oktatási intézmények tartoztak a rendhez: Tanítóképző Intézet internátussal, gyakorlóiskolával; Óvóképző Intézet internátussal, gyakorló óvodával; Általános ismétlőiskola; Polgári leányiskola internátussal; Négy évfolyamú női felsőkereskedelmi iskola internátussal és háromévfolyamú női ipariskola internátussal.


Iskolánk épületében 1922-től Isteni Megváltó Leányainak Női Felsőkereskedelmi Iskolája működött. Az iskolában 1935-ben például 8 fős tantestület dolgozott, a tanulók létszáma pedig 49 fő volt.


A rend erőszakos megszüntetése (1948-ban) után bezárták a rend különböző oktatási intézményeit is. Iskolánk helyén az 1948/49-es tanévben a Kereskedelmi Leányiskola folytatásaként az Állami Kereskedelmi Középiskola működött négy osztállyal Dr. Gresz Szilveszterné igazgatósága alatt. A következő két tanévben az iskola a Közgazdasági Leánygimnázium elnevezést kapta. Az 1951/52. tanévben az Állami Közgazdasági Leányközépiskolának nevezett intézmény Irodai szakiskolával bővült (Igazgató: Dr. Pethő György).


1953-től 1967-ig az iskola neve Állami Közgazdasági Technikum Kereskedelmi Tagozata. A kezdeti, évfolyamonként egyosztályost képzést felváltotta a két osztályban való oktatás; így az 1963/64. tanévtől már nyolc osztállyal dolgozott az iskola, élén Eleméri Anna igazgatóval.


Az 1967/68-as tanév profilváltást hozott az iskola életébe: ekkor indult első ízben két vendéglátós osztály, ekkor jött létre a Vendéglátó Szakközépiskola.


Jelentős esemény volt iskolánk életében a további profilbővítés: 1975-től a vendéglátós szakmunkástanulók oktatását is mi biztosítjuk. Az iskola neve ettől a tanévtől: Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, majd 1991-től Soproni Vendéglátó Szakközép és Szakmunkásképző Iskola. A hároméves szakiskolában évfolyamonként két osztályban tanultak diákjaink. A szakmunkásvizsga sikeres letétele után a választott szakmában felszolgálóként, cukrászként, vendéglátóipari eladóként (ennek oktatása 1989-től megszűnt) helyezkedhettek el.


Az 1988/89. tanévtől tovább bővült a szakmunkásképzés. A HungarHotels Vállalattal együttműködve, az OKKPT Adaptív Szakképzési Modell kutatási alprogram keretében kísérleti jelleggel, a Pannónia Hotel mellett felépült iskolakollégiumban megindult a kétszakmás (szakács-felszolgáló) vendéglős képzés. Három év után az iskolakollégium levált iskolánkról és a HungarHotels Szakképző Iskolájaként működött tovább.


A vendéglátós képzéssel egyidőben, sőt azt egy évvel megelőzve megindult - kereskedelmi szakon folytatódott - a levelező oktatás, a nappalihoz hasonlóan érettségit adó négyéves, illetve szakmunkásvégzettséget nyújtó hároméves formában.


A képzési struktúra átalakulása mellett jelentős változások történtek a tárgyi feltételekben is. 1970-re elkészült a tankonyha, a felszolgáló terem és a kiszolgáló helyiségek. Ekkor fejeződik be a központi fűtés beszerelése is. Megújultak a tantermek: kicserélték a táblákat, padokat és székeket. Korszerűsödött az irodatechnika és a telefonhálózat is.


Az évek során megnövekedett tanulói létszám mellett nőtt a tantestület létszáma is. Tanáraink a napi feladatok mellett vállaltak egyéb feladatokat is. Így például a Belkereskedelmi Minisztérium felkérésére részt vettek az 1979-ben bevezetett új tanterv kidolgozásának előmunkálataiban, a Pedagógiai Intézet irányításával 1987/88-ban kidolgozták a vállalati oktatókkal együtt a kísérleti iskolában bevezetendő tantárgyak tantervét, illetve megírták a három évfolyam tankönyveit.


1990-ben az iskola igazgatója, Puppi József alapítványt hozott létre Vendéglátós Szakképzésért elnevezéssel.


Egy évvel később az iskola megpályázta és megnyerte - 300 pályázó közül 60 szakközépiskolai oktatási bázissal együtt - a világbanki „Emberi erőforrások fejlesztési program" ifjúsági szakképzési komponensének megvalósításához kiírt pályázatot, amelynek során jelentősen bővült iskolánk eszközállománya.


1997/98-as tanév változást hozott a képzési struktúrában: elindult a vendéglátó és az idegenforgalmi technikusok képzése. A következő tanévet az egész iskola külső helyszínen teljesítette, ugyanis az épület megérett a felújításra. 1999. augusztusában fel is avatták azt az épületet, amelyben ma is tanítunk és tanulunk.


1999/2000. tanévben ismét egy világbanki projektben vettünk részt, amely az ifjúsági szakképzés korszerűsítését tűzte ki célul.


2000-ben - a József Attila Kereskedelmi és Postaforgalmi Szakközépiskola és Szakképző megszűnése miatt - iskolánkhoz került a kereskedelmi szakmunkások képzése is. Ettől kezdve az iskola elnevezése: Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola lett.


2006-ban iskolánk két pályázatot nyert. A HEFOP 3.1.3. projektje és a Szakiskola Fejlesztési Program II. pályázatok hozzásegítenek bennünket, hogy új módszerekkel, a tanulók képességeit fejlesztve az élethosszig tartó tanulásra készítsük fel diákjainkat.


2008-tól a város középiskolai kollégiuma is iskolánkhoz került.


2015. július 1-jétől iskolánk tagintézményként a Soproni Szakképzési Centrumhoz került.




Iskolánk elnevezései az alapítástól napjainkig



Évszám Az iskola elnevezése
1948-ig Isteni Megváltó Kereskedelmi Leányközépiskola
1948-51 Soproni Állami Közgazdasági Leánygimnázium
1951-52 Soproni Állami Közgazdasági Leányközépiskola
1952-63 Soproni Állami Közgazdasági Technikum Kereskedelmi Tagozata
1963-67 Közgazdasági Technikum Kereskedelmi Tagozata
1967-75 Vendéglátóipari Szakközépiskola
1975-90 Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet
1990-2000 Soproni Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola
2000-2008 Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola
2008-tól Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi, Vendéglátó Szakképző Iskola és Kollégium
2015. július 1-től Soproni SZC Idegenforgalmi, Kereskedelmi, Vendéglátó Szakképző Iskolája és Kollégiuma
2020. július 1-től Soproni SZC Vendéglátó, Kereskedelmi Technikum és Kollégium